Amikor a versenyzőket arról kérdezik, mi a legfurcsább dolog a Forma-1-ben, általában az autók lassulását emelik ki, de a következő mondatuk valószínűleg már arról szól, hogy mennyire felpezsdült körülöttük az élet, mennyien kíváncsiak rájuk, holott korábban szinte senki sem tudta, hogy egyáltalán a világon vannak.
Pedig egy forma-1-es újonc alapvetően ugyanaz az ember, aki az előző szezon bajnoka lett egy alsóbb kategóriában. Ha úgy érezzük, hogy az adott pilóta F-1-es szereplése figyelemre méltó, néhány izgalmas versenyről máris lemaradtunk, amelyeket Formula Renault-val, forma-3-as autót vezetve vagy később, például a GP2-ben vívott meg.
Az alábbiakban - természetesen a teljesség igénye nélkül - összeállítottuk a juniorkategóriák listáját, amelyeket a versenyzők jelentős része lépcsőzetesen végigjár, mielőtt eljutnak álmaik kapujáig, a Forma-1-ig. A válogatás alapját a jelenleg megfigyelhető trendek és a közeljövőben népszerűségre esélyes bajnokságok adták, minek következtében olyan perifériára szorult kategóriák - mint a Formula Nippon, az A1GP vagy a ma már nem is létező Champ Car - kiszorultak a listából.
LEXIKON - Ugrás az egyes kategóriákhoz:
Kövesse nyomon kedvence pályafutását!
Néhány versenyző útja a Forma-1-ig... Lewis Hamilton:
F-1
Robert Kubica:
F-1
Felipe Massa:
F-1
Kimi Räikkönen:
F-1
Heikki Kovalainen:
F-1
Fernando Alonso:
F-1
Zárójelben azt jelöltük, ha az illető a sorozatban bajnoki (B), világbajnoki (VB) címet szerzett, vagy egyszeri rendezvény esetében megnyerte a viadalt (Gy). A WSR kategória alá soroltuk a sorozat jogelődeit, a World Series by Nissan-t és az Euro Open by Nissan-t is, míg az F3000-es link egyenesági leszármazottjára, a GP2-re mutat. Gokart
Tulajdonképpen nincs olyan profi pilóta, aki soha nem versenyzett gokartokkal, hiszen azok olyan alapvető vezetéstechnikai tapasztalatokat rögzítenek az emberben, amelyek később ösztönszerűen működnek a versenyautók irányítása közben is.
A gokartok pilótái között rengeteg későbbi világbajnok és számos olyan versenyző is indul, akikből soha nem lesz még főállású autóversenyző sem. Már a gyerekek is válaszút előtt állnak. Amennyiben teljesítményükkel kiérdemlik, egy újabb apró lépést tehetnek a nagybetűs autóversenyzés felé, de ha az eredmények elmaradnak, a többség az iskolapadban csinálhatja meg szerencséjét. A fiatalok a szabályok szerint 8 éves kortól indulhatnak versenyszerűen a szövetségek által irányított bajnokságokban, de - ahogy a legendákból ismerhetjük - gyakran már 3-4 esztendősen megteszik első köreiket.
Kontinensenként több különböző szövetség látja el az országos és nemzetközi bajnokságok felügyeletét. A legnagyobb közöttük az 1962-ben alapított és 2000 óta az FIA kötelékébe tartozó Commission Internationale de Karting, (CIK - a nemzetközi gokart bizottság) ami a gokart világbajnokság szervezését is intézi. A vb a gokartvilág legnagyobb eseménye, 1964 óta minden évben egyszer, folyamatosan változó helyszínen kerül megrendezésre. 2007-ig 100 köbcentiméteres motorral szerelt "Formula A" kategóriájú gokartok indulhattak, tavalytól viszont a KF1 szabvány szerint épített autók nevezhetők, amelyekben 125-ös erőforrás, önindító, kuplung és 16000-es fordulatszám-limiter kapott helyet.
A gokart-vb cím nem feltétlenül jó ómen egy fiatal versenyzőnek, hiszen egyelőre nem fordult elő, hogy egy fiatal győztes később a Forma-1-ben is diadalmaskodjon - sőt, az sem gyakori, hogy a bajnokok egyáltalán eljutnak az F-1-ig. Ez eddig összesen Riccardo Patresének (1974), Jan Magnussennek (1990), Jarno Trullinak (1991) és Vitantonio Liuzzinak (2001) sikerült. Az új ezred első versenye ugyanakkor számos későbbi sztárt felvonultatott: Liuzzi az akkor még szinte kezdő Lewis Hamiltont és Nico Rosberget is legyőzte, csakúgy, mint az akkor már négyszeres forma-1-es világbajnok Michael Schumachert, aki vendégként indult az egyik futamon..
A vb és az Európa-bajnokság a csúcsnak tekinthető KF1 szabályrendszerre alapul, nemzeti sorozatokban ismert a KF2 (12-15 éves korosztály) és a KF3 is, ezek alacsonyabb fordulatszámot és eltérő minimumsúlyokat írnak elő. Elterjedt továbbá a KZ1 és a KZ2 is, ezek már sebességváltóval, mégpedig 6 fokozatúval szerelt modellek.
A különböző kategóriák között műszakilag a Superkart a legtekintélyesebb, ezeket az aerodinamikai elemekkel is ellátott járműveket már 250 köbcentis motorokkal szerelik, és teljes méretarányú pályán versenyeznek velük. A kedvező súly-lőerő arány miatt a Superkartok olykor jobb köridőket érnek el, mint egyes versenyautók. A kategórián belül számos divízió létezik attól függően, hogy mekkora a beépített erőforrás lökettérfogata, milyen a sebességváltó, sőt, a különböző szövetségek is eltérő regulák alapján szabályoznak.
Az Egyesült Államokban összesen 5 gokartszervezet működik, Nagy-Britanniában alapvetően az MSA kezében van az irányítás, Ausztráliában pedig az FIA és az ausztrál motorsport szövetség közös szervezete diktál.
Formula BMW
A BMW 1991 óta érdekelt a belépő-szintű formulaautózásban, ekkor jelentek meg motorszállítóként a Németországban futó Formula ADAC bajnokságban, 2001-től pedig átvették az irányítást is. 2002-től továbbra is az ADAC (Németország és Európa legnagyobb automobil klubja) szakmai felügyeletével, de a bajorok technikájával és szabályrendszerével zajlik az immáron Formula BMW nevű széria.
A sorozat két legfontosabb értéke a biztonság és az egyenlő feltételek garanciája. Az előbbi érdekében a BMW egy speciális versenyzőülést (FORS) készített, kötelezővé tette a HANS használatát, s így a gyár állítása szerint a jelenlegi, FB02 névre hallgató versenyautó "túlszárnyalja a kategóriában elvárható biztonsági elvárásokat". A BMW igen komolyan veszi a technikai azonosság kérdését, ezért kizárólag alapvető beállítások változtathatók meg az autón, ráadásul a K1200RS típusú motorkerékpárból származó, 1171 köbcentiméteres, 140 lóerős erőforrások szervizelése központilag zajlik.
Az autó (képünkön egy F-1-es BMW mögött) körülbelül 230 km/órás sebesség elérésére képes, önsúlya pedig mindössze 455 kilogramm, a versenyzők hatfokozatú sebességváltót használhatnak a slick gumikkal és leszorítóerőt generáló szárnyakkal szerelt versenyautót vezetve. 2007 előtt a BMW Németországban és Nagy-Britanniában nemzeti bajnokságokat, észak-Amerikában és Ázsiában pedig kontinens méretű szériákat működtetett, de napjainkban már Formula BMW Europe-ról, Pacific-ről és Americas-ről beszélhetünk, így ez a junior kategória a globális autósport mindhárom fontos piacán jelen van.
A fiatalok számára vonzerőt jelent, hogy a kontinensbajnokságok a Forma-1 betétprogramjaként - így 2008-ban a Formula BMW Europe már a Hungaroringen is - szerepelnek, ennek köszönhetően még szinte gyermekként értékes tapasztalatokkal gazdagodhatnak. Sőt, a szezon végén rendezett BMW World Finals alkalmával a világ minden pontjáról érkező pilóták megmérkőzhetnek egymással a BMW Sauber által felajánlott tesztlehetőség elnyeréséért.
A bajnokság mindössze 6 éves múltra tekint vissza, de máris olyan versenyzők kerültek ki az egykori mezőnyéből, mint az első német bajnokságot megnyerő Nico Rosberg, illetve a 2004-es győztes Sebastian Vettel. Egyelőre ők ketten váltak főállású F-1-es versenyzővé a győztesek közül, de a bajnokok jelentős része tesztelhetett már a száguldó cirkuszban, így várhatóan bővülni fog az egykori F BMW pilóták tábora. A továbblépésre pillanatnyilag a 2006-ban győzedelmeskedő Nico Hülkenbergnek van a legnagyobb esélye, aki már a Williams tesztpilótája.
| Pro és kontra |
|
 |
Az F-1 hétvégék programjába illeszkedik, gyári támogatás áll mögötte, tesztlehetőség nyerhető vele, biztonságos, szigorúan egyenlő feltételeket biztosít. |
|
 |
Elmarad a Formula Renault 2.0 műszaki színvonalától és népszerűségétől. |
Brit Formula Ford
Számos ország vagy kontinens - köztük Ausztrália, Ázsia, Hollandia, Finnország, dél-Afrika - rendelkezik Formula Ford bajnoksággal, de egyik sem bír akkora hagyományokkal, mint a Nagy-Britanniában működő széria. A szigetországban 1967 óta létezik a gokartosok első autós lépéseként funkcionáló kategória, amelyben 1600 köbcentiméteres Ford motorral szerelt szárnyak nélküli versenyautókkal indulhatnak a fiatalok. A szabvány értelmében a csapatok több karosszériagyártó termékei közül választhatnak, akik a költségcsökkentés miatt az elterjedt monocoque-ok helyett csővázas szerkezetet építenek. Az autók mindössze 420 kilogrammot nyomnak, így a 140 lóerős erőforrások 230 km/óra körüli végsebességet tesznek lehetővé, 0-ról 100-ra pedig kevesebb, mint 5 másodperc alatt gyorsulnak.
A brit Formula Ford bajnokság hosszú évekig az elsőszámú belépő kategória volt, ennek köszönhetően számos későbbi világbajnok megfordult benne, sőt a 2007-es F-1 rajtrács fele (!) vezetett valaha brit Formula Fordot. A szezon hagyományos fénypontja a Brands Hatch-ben zajló Formula Ford Festival, amelyre a '90-es években különböző országokból olykor versenyzők százai neveztek és kieséses rendszerben mérkőztek meg egymással, mígnem egy döntő futamon végső győztest avattak közülük.
A XXI. század kezdetén viszont a Formula Renault és a Formula BMW nemzetközi sorozatainak köszönhetően az aerodinamikai szempontból is jóval fejletlenebb Formula Ford jelentősen veszített népszerűségéből. Ennek jele, hogy 2000 óta senki nem jutott be a Forma-1-be brit Formula Fordos múlttal, ez utoljára Anthony Davidsonnal sikerült, aki a Formula Ford Festivalt nyerte. A világtalálkozó korábbi győztesei között megtalálható Jenson Button (1998), Mark Webber (1996), Jan Magnussen (1992), Eddie Irvine (1987) és Johnny Herbert (1985) is.
| Pro és kontra |
|
|
A gokartokhoz viszonyítva a Formula Ford a legkisebb ugrás, költséghatékony, értékes tradíciók. |
|
|
Európában a Formula Renault 2.0 és a Formula BMW egyértelműen népszerűbbé vált. |
Formula Renault 2.0
Korábban 1.6-os motorral is szerelték, de a Formula Renault a Clio 2 literes motorjával lett igazi bestseller versenyautó. A világ számos országában - köztük Magyarországon - összesen 700-nál is több példány talált már gazdára a franciák termékéből, amelyek minden autósportra fogékony országban nemzeti bajnokságokat alkotnak, sőt, Eurocup Formula Renault 2.0 néven nemzetközi sorozat is működik belőle. A Eurocup napjainkban az igen népszerű World Series by Renault rendezvénysorozat részeként Európa prominens versenypályáira látogat, de a versenynaptár lehetőséget ad a fiataloknak, hogy közben egy-egy nemzeti bajnokságban is szerencsét próbáljanak, így egy adott szezonban a feltörekvő versenyzők rengeteg kilométert teljesíthetnek viszonylag költséghatékony formában.
Az ugródeszkáknak tekinthető kategóriák között a Formula Renault 2.0 műszaki paraméterei magasan a legvonzóbbak. A Tatuus által gyártott karosszériába a Clio 2 literes, 190 lóerős erőforrását szerelik, kiegészítve a Sadev hatfokozatú szekvenciális, F-3-as sebességváltójával. Az autó száraz tömege 490 kilogramm, ami versenyzővel és üzemanyaggal legalább 565 kilogramm kell, hogy legyen. A paramétereknek köszönhetően a Formula Renault 2.0 a mérések szerint 4.85 másodperc alatt éri el a 160 kilométer/órás sebességet, 200-ról pedig 4.6 másodperc alatt áll meg. Az autó és a köré épített nemzetközi bajnokság elismeréseként számos egyéb autógyár és tehetségkutató program versenyezteti Formula Renault-ban kiszemeltjeit.
A Eurocup jelenlegi szabályrendszere meglehetősen bonyolult, a lelátón ülve gyakorlatilag követhetetlen, de az összetett kvalifikációs és versenyszabályzatnak dióhéjban az a lényege, hogy a pilótáknak minél több versenyszituációt kelljen megoldani, természetesen a pályán, önerőből. Ebből eredően a futamokon rajthoz álló fiatalok gyakran szinte szó szerint élethalál harcot vívnak egymással. Az igyekezet magyarázható a jutalmazási rendszerrel is: 2009-ben a bajnok félmillió eurót kereshet erőfeszítéseivel, ami elegendő összeg ahhoz, hogy egy magasabb kategóriában - például a Formula Renault 3.5-ben - folytathassa pályafutását, de a szezon végi dobogósok is tesztlehetőséghez jutnak a nagyobb versenyautóval.
A Formula BMW megerősödésével a mai fiatalok számára már létezik versenyképes alternatíva, de a jelenlegi F-1-es sztárok többsége nem kerülhette meg a Formula Renault 2.0-t. Felipe Massát és Robert Kubicát például annak ellenére figyelmen kívül hagyta a Toyota tehetségkutató programja, hogy Massa 2000-ben megnyerte az akkor még Europe néven futó nemzetközi bajnokságot. Érdekes párhuzam, hogy jelenlegi csapattársa, Kimi Räikkönen 1999-ben a brit Formula Renault bajnokság téli szériájának, egy évvel később pedig a főszezonnak a bajnoka lett, majd 2001-ben, a Sauber jóvoltából bemutatkozhatott a Forma-1-ben is. Ebben az évben Lewis Hamilton szintén a British Formula Renault Winter Series-ben indult, 2002-ben pedig Räikkönen útját követve a Formula Renault UK-ben versenyzett. A Formula Renault Europe első győztese egyébként 1992-ben Pedro de la Rosa volt, 2004-ben pedig Scott Speed is bajnok lett. A feltörekvő pilóták közül pillanatnyilag a 2007-es győztesre, Brendon Hartley-ra érdemes odafigyelni, aki nyert a Hungaroringen is, 2008-ban pedig több alkalommal tesztelt a Red Bull számára.
| Pro és kontra |
|
|
Remek ár-érték arányt biztosít, tökéletesen szolgálja az elméleti és gyakorlati tanulást, a Eurocup nagy figyelmet kap, de emellett ugyanazzal az autóval nemzeti bajnokságban is lehet indulni, a pénzjutalom és a tehetségkutató programok révén biztosított a továbblépés. |
|
|
A Formula BMW-vel ellentétben nem a Forma-1 betétfutama, és drágább is a konkurenciánál. |
Forma-3
A Forma-3 tekinthető a legalsó olyan autós lépcsőfoknak, amelyben a versenyzők (pontosabban csapataik) többféle motor és karosszéria kombinációja közül választhatnak, akár egy mezőnyön belül is, bár - ahol elérhető - a Dallara-Mercedes kombináció mára domináns erővé vált. Míg alsóbb kategóriákban előfordul, hogy hobbyversenyzők is kiállnak a mindenre kész fiatalok ellen, a rangosabb F-3-as bajnokságokban induló pilóták tulajdonképpen már profi sportolóknak tekinthetők.
A szabvány a világ több pontján használatban van, de a brit, a japán, az olasz és a német, illetve a francia bajnokság fúziójaként létrejött F3 Euroseries (képünkön) tekinthető a legjelentősebb kategóriának. Ennek oka, hogy e négy bajnokság győztesei automatikusan megkapják a "forma-1-es jogosítványt", vagyis az FIA Super Licence-t. Az elmúlt években a Euroseries lett Európa vezető F-3-as sorozata, köszönhetően annak, hogy a Német Túraautó Bajnokság (DTM) betétfutamaként széles nyilvánossághoz jut, ráadásul nyugat-Európa több felkapott pályájára is ellátogat.
F3 Euroseries
Az F3 Euroseries-ben sikeres versenyzők számára szinte garantált, hogy - ha nem is a Forma-1-ben, de - valamely rangos sorozatban folytathassák pályafutásukat, hiszen a motorszállítóként érdekelt Mercedes és Volkswagen (Audi) folyamatosan keresnek fiatalokat az F-1, a DTM és a Le Mans-i program számára, sőt, a csapatok is jó összeköttetésekkel rendelkeznek, így egy tehetséges fiatal akár házon belül is kategóriát válthat. A széria presztízsét jól illusztrálja, hogy a 2003-as bajnok Ryan Briscoe a Toyota tesztpilótája is volt, jelenleg pedig a patinás Penske csapatnál versenyez az IndyCarban. A 2004-es győztes Jamie Green többszörös futamgyőztes a DTM-ben a Mercedes-szel, Lewis Hamilton az idei forma-1-es világbajnok, Paul di Resta a DTM 2008-as 2. helyezettje és potenciális F-1 versenyző, Romain Grosjean már a Renault tesztpilótája, Nico Hülkenberg pedig ugyanezt a tisztséget tölti be a Williams-nél.
A bajnokságban minden csapat a Dallara karosszériáját használja, a motorpalettán pedig az elmúlt öt szezonban győztes Mercedes, valamint a Volkswagen vannak jelen négyhengeres, 2 literes erőforrásokkal, amelyek nagyságrendileg 200 lóerőt teljesítenek. Az autók minimális tömege 550 kilogramm, a tankba kizárólag szabványos üzemanyag tölthető, ahogy a gumiszállító is közös. A pontozás megegyezik az FIA 10-8-6-os szabványával.
| Pro és kontra |
|
|
Az egyetlen nemzetközi F-3-as sorozat Európában, nagy helyszíni érdeklődés a pályán, a VW és a Mercedes jelenléte garancia a továbblépésre, megszerezhető vele a szuperlicensz. |
|
|
A Dallara-Mercedes kombináció nehezen verhető. |
Brit Forma-3
Mivel Nagy-Britanniában már 1951 óta létezik forma-3-as bajnokság, a sorozat nagy hagyományokkal bír és Európa-szerte elismert, de a Euroseries ellenében jelentősége mostanában kissé csökkent. A győztesek listája ugyanakkor egyedülálló, Jim Clarkot, Jacky Stewartot, Emerson Fittipaldit, Nelson Piquet-t, Stefan Johanssont, Ayrton Sennát, Mika Häkkinent és még számos sikeres versenyzőt valószínűleg nem kell bemutatni, Piquet Jr 2004-es diadala óta viszont egyelőre senki nem jutott be a Forma-1-be - bár Marko Asmer, a BMW tesztpilótája jó esélyekkel indul.
A szigetországban a Mercedes riválisa a Mugen által szállított Honda erőforrás, a domináns karosszéria szintén a Dallara, de néhány csapat a Mygale vagy a Lola termékeire voksolt. A győztes 20 pontot kap. Brit bajnokságról lévén szó a futamok jelentős része a szigetország pályáin zajlik, de a mezőny elutazik Monzába, Spába és Bukarestbe is, ugyanakkor nemzetközi szinten a versenynaptára nem képes a Euroseries méltó konkurenciája lenni. Vonzerőt jelenthet viszont, hogy olyan jó nevű csapatok is szerepelnek a bajnokságban, mint a Carlin Motorsport, az Ultimate Motorsport, vagy a Hitech Racing amelyek más kategóriákban is jelen vannak, így előfordul, hogy a Formula Renault 2.0-ban edződő pilóták csapatuk miatt Nagy-Britanniába szerződnek, ahonnan aztán például a World Series Formula Renault 3.5-be távoznak. Érdekesség, hogy itt indul Kimi Räikkönen és menedzserei közös csapata, a Double R-ként is nevezett Räikkönen-Robertson Racing, holott a finn pilóta soha sem versenyzett F-3-as autóval.
| Pro és kontra |
|
|
Gazdag tradíció, híres csapatok, még mindig rangos széria, megszerezhető vele a szuperlicensz |
|
|
Kevés külföldi futam |
Olasz Forma-3
Másodvonalbelinek tekinthető az olaszok nemzeti bajnoksága, de a Ferrari által 2008-ban először biztosított tesztlehetőség minden bizonnyal emeli majd a közeljövőben a széria presztízsét, annál is inkább, hogy az idei győztes Mirko Bortolotti rögtön éves csúcsot futott Fioranóban az F2008-assal. A korábbi bajnokok listáján leginkább olyan versenyzőket találunk, akik a túraautózás világában váltak naggyá: Nicola Larini, Roberto Colciago, Gianni Morbidelli vagy Luca Rangoni mindannyian sikeresnek bizonyultak zártkarosszériás autókkal, bár a Forma-1 történelemkönyvébe Riccardo Patrese, Elio De Angelis, Ivan Capelli és Giancarlo Fisichella is be tudta írni nevét. A bajnokság számára jelenleg a FIAT Powertrain Technologies szállítja az erőforrásokat, amelynek menedzsere Paolo Martinelli, a Ferrari korábbi motorfőnöke. A sorozat jellemzően nem hagyja el Olaszország határait, így a mezőny tulajdonképpen hermetikusan elzárt Európa többi kategóriájától.
| Pro és kontra |
|
|
Ferrari tesztlehetőség a bajnoki dobogósoknak, megszerezhető vele a szuperlicensz. |
|
|
Nincs külföldi futam, az európai figyelem inkább a Euroseries-re és a britekre irányul. |
All Japan Formula 3
Ha valaki valamilyen okból kifolyólag Európában nem talál helyet magának, valószínűleg Japán felé veszi az irányt, ahol Ázsia legjelentősebb f-3-as sorozata, az All Japan Formula 3 működik. A kategória "menedékadó" jellegét mutatja, hogy az 1979 óta létező bajnokságot az elmúlt 20 évben mindössze 5 alkalommal tudta hazai pilóta megnyerni. Legyőzőik között viszont akadnak ismert versenyzők, a 2006-os bajnok Adrian Sutil és a '95-ös első Pedro de la Rosa neve minden bizonnyal ismerős, ahogy a BAR korábbi tesztpilótája, Darren Manningé is, de nyert itt Michelisz Norbert alkalmi WTCC-s csapattársa, Tom Coronel, valamint Le Mans élő legendája, a nyolcszoros győztes Tom Kristensen.
A karosszériák piacán a távol-keleten is dominál a Dallara, a motorokat a Toyota, a Mugen-Honda és a Nissan szállítja különböző alvállalkozók bevonásával. 1988 óta a Bridgestone az egyedüli gumipartner. A futamok szinte kizárólag a Japán területén zajlanak, az egyetlen kitérő a makaói utcai verseny, ahova Európából is rengeteg versenyző elutazik, hogy megmérkőzzenek leendő távol-keleti ellenfeleikkel. Az ígéretes anyagi lehetőségek miatt gyakori, hogy a külföldről érkező pilóták eredeti céljaikat feladva Japánban maradnak és a Formula Nipponban vagy a Super GT-ben versenyeznek tovább.
| Pro és kontra |
|
|
Alternatíva az Európából kiszorult versenyzőknek, megszerezhető a Super Licence. |
|
|
Mindenki lehetőleg Európában szeretne versenyezni, ezért nehéz visszatérni az öreg kontinensre. |
Macau Grand Prix (Forma-3)
A makaói futam az egyike az igencsak elismert f-3-as világtalálkozóknak, sőt, közöttük is kiemelt jelentőséggel bír. Jelenleg a Túraautó Világbajnokság (WTCC) betétfutamaként szerepel, de már 55 esztendeje, hogy az első futamot megrendezték, F-3-as autók pedig 1983 óta küzdhetnek meg a keleti város utcáin. Az egyedülálló helyszínen az évtizedek folyamán rengeteg emlékezetes csatát vívtak későbbi világbajnokok.
Makaó utcáin egy rendkívül gyors, de általában nagyon szűk, ezért sok veszélyforrást magában rejtő aszfaltcsíkon kell bizonyítani a pilótáknak, ezért a győzelem értéke hasonlatos a Monacói Nagydíj megnyeréséhez. Talán jelzésértékű, hogy az első F-3-as versenyt Ayrton Senna nyerte, 1990-ben Michael Schumacher győzött, miután ellentmondásos balesetbe keveredett Mika Häkkinennel, egy évre rá David Coulthard következett, majd számos világhírű túra és formaautós tehetség, köztük Rickard Rydell, Jörg Müller, Ralf Schumacher, Takuma Sato, 2005-ben pedig Lucas Di Grassi nyert. A futamot hagyományosan az Európából érkező pilóták dominálják, '83 óta mindössze ötször nyert versenyző Japánból, bár az elmúlt két évben az ázsiai szigetország tehetségei legyőzhetetlennek bizonyultak.
Marlboro Masters - BP Ultimate Masters of Formula 3
Az 1991-ben először Zandvoortban megrendezett Marlboro Masters a forma-3-as versenyzők elsőszámú európai találkozója és megmérettetése volt egészen 2005-ig, amikor a dohányreklámok betiltása miatt a főszponzor visszalépett. Ekkor változott az esemény neve BP Ultimate Masters of Formula 3-re, majd 2007-től a belgiumi Zolderba költözött, és immáron RTL GP Masters of Formula 3-nek nevezik.
A rendezvény létrehozását indokolta, hogy 1990-ben megszűnt az egységes F-3-as Európa-bajnokság, így szükség volt egy nem hivatalos, de elismert alkalomra, amelyen tényleges bajnokot lehet avatni. A futamot 2005-ben Lewis Hamilton nyerte Adrian Sutil és Lucas Di Grassi előtt, míg a 2009-ben várhatóan a Toro Rossóhoz szerződő Sébastien Buemi 2006-ban 3. lett Paul di Resta és Giedo van der Garde mögött. A korábbi években pedig David Coulthard (1991), Jos Verstappen (1993), Takuma Sato (2001) és Christian Klien (2003) is diadalmaskodott a Marlboro Masters-en.
Forma-2
2009-ben várhatóan ismét létrejön az 1984-ben megszűnt Forma-2, de a hagyományokkal ellentétben minden versenyző egyforma technikával lesz kénytelen megmérkőzni. A sorozat újjáélesztése elsősorban Max Mosley célja, aki a fiatal versenyzők számára a GP2 mellett szeretne egy viszonylag megfizethető alternatívát biztosítani a Forma-1 felé vezető úton. A tervek szerint az F-2-ben mintegy 250 ezer euró költséggel teljesíthető lesz egy szezon, ami nagyban annak köszönhető, hogy az összes versenyautót a korábbi F-1-es pilóta, Jonathan Palmer cége fogja karbantartani, amely a Formula Palmer Audi működéséért is felel.
A versenyautókat az Audi 1.8 literes turbófeltöltős benzinmotorja hajtja majd, amely körülbelül 400 lóerő leadására lesz képes, de egy meghatározott időszak folyamán a versenyző akár 450 lóerőt is felszabadíthat majd az "overboost" gomb segítségével. A szívóhatást generáló, szárnyakkal ellátott karosszériát a Williams tervezi. A grove-i csapat tesztlehetőséget is biztosít majd a leendő bajnoknak, aki győzelme révén elnyeri az F-1-es szuperlicenszet is. Bár műszaki szempontból az új autó ígéretesebbnek tűnik, mint a forma-3-as gépek, nehéz elképzelni, hogy az újszerű filozófiát követő széria igazi konkurenciája legyen a GP2-nek, amely jelenleg a Forma-1 elsőszámú utánpótlás-nevelő kategóriája. Az viszont árulkodó jel, hogy a bajnokságba szerződő első két pilóta - Julien Jousse és Robert Wickens - a World Series Formula Renault 3.5-ből érkezik.
A sorozat a Túraautó Világbajnokság betétfutamaként tűnik majd fel, így várhatóan élő televíziós közvetítéshez is jut, ami kulcsfontosságú a reklámérték tekintetében.
| Pro és kontra |
|
|
Pro: Költséghatékony, de mégis viszonylag fejlett műszaki tartalmat garantál, a bajnok tesztlehetőséget kap a Williams-től, megszerezhető vele a szuperlicensz, garantált televíziós megjelenés. |
|
|
Kiforratlan sportszakmai és üzleti modell, az F-1-es csapatok nem biztos, hogy érdeklődni fognak a versenyzők iránt. |
International Formula Master (2010-től GP3?)
Mindössze két szezont tudhat maga mögött a WTCC európai futamain - és 2009-ben már két F-1-es hétvégén is - betétversenyként funkcionáló International Formula Master, amelyet a túraautó vb-n is érdekelt N.Technology álmodott meg és működtet azóta is. A kategória a Forma-3 alternatívájának tekinthető, hiszen a Honda által szállított 250 lóerős erőforrás segítségével a Tatuus építette autók hasonló menetteljesítményre képesek, mint az F-3-as gépek. A Formula Master struktúrája is hasonlít az F-3-ra, mivel az európai-szintű kategória mellett olasz bajnokság is létezik, a széria ugyanakkor még nem széleskörűen elismert, és a szuperlicensz sem szerezhető meg benne, ezért a versenyzők csak abban az esetben szerződnek ide, ha valamilyen okból kifolyólag a Forma-3 nem elérhető számukra.
A tét viszont itt sem kicsi, hiszen az ígéret szerint a 2008-as bajnok Chris van der Drift az időközben megszűnt Honda csapatnál F-1-es teszten vehetett volna részt, a 2. helyezett a GP2-es Trident Racingnél próbálhatja ki magát, a 3. pedig az N.Technology-nál próbálkozhat, noha az a csapat szintén nehéz helyzetben van. Különleges díjak is elnyerhetők, a legjobb duó például tesztlehetőséghez jut a Cheever Racing Grand Am csapatánál, a legeredményesebb újonc pedig szintén a Cheevernél, de az Indy Lights-ban mérheti fel erejét.
Az International Formula Master a WTCC betétversenyeként hétvégenként két futamot teljesít, amelyeket élőben közvetít az Eurosport, így a közvetlen F-3-as konkurenciánál jóval nagyobb nemzetközi figyelmet kap, bár a helyszínen általában sokkal kevesebben követik figyelemmel, mint az F3 Euroseries versenyeit. A sorozat jövője a gazdasági válság ellenére biztosított, de azt nem tudni, hogyan fér majd meg a Forma-2 mellett a WTCC hétvégék programjában - ezért elképzelhető, hogy Bernie Ecclestone az IFM alapjaira építi a várhatóan 2010-től induló GP3-at. Erre utaló jel, hogy a bajnokság jövőre két F-1 futamon is feltűnik, közöttük augusztusban a Magyar Nagydíjon is.
| Pro és kontra |
|
|
A WTCC betétfutama, állandó TV közvetítés, jó műszaki tartalom, tesztlehetőségek a kiugró tehetségeknek, hamarosan továbbfejlődhet a bajnokság. |
|
|
Nem ad szuperlicenszt, kevésbé elismert, mint a forma-3-as bajnokságok. |
Euroseries 3000
Az 1999-ben létrehozott széria megalapítása óta többféle néven (olasz Forma-3000, European Formula 3000, Euroseries 3000) vált ismertté - leginkább azok körében, akik mindenképpen forma-3000-es autókkal akartak versenyezni, de nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű pénzzel ahhoz, hogy az FIA nemzetközi bajnokságában induljanak, amely megszűnéséig a Forma-1 betétfutama volt.
A széria alapvetően mindig is a nemzetközi F-3000 levetett, kiöregedett versenyautóit használta tovább, amelyek fejlettségi szintje elég magas maradt ahhoz, hogy versenyzők nevelését tegye lehetővé az újabb modellek versenyeztetéséhez szükségesnél kevesebb pénzből. A bajnokságot 2006 óta az igen elismert Coloni Motorsport szervezi, irányításuk alatt a Nemzetközi Formula 3000-ben használt Lola B02/50 típusú versenyautók új fejlesztésekhez is jutottak, így a bajnokság a GP2 Series és a World Series Formula Renault 3.5 alternatívája lehet, ha egy versenyző lehetőségei így kívánják meg.
Ennek természetesen ára van: a mezőnyök meglehetősen foghíjasak, és míg 2007-ben 6 ország 8 helyszínén zajlottak a futamok, idén már csak 3 különböző területre látogattak a versenyzők, de Spa kivételével minden verseny Olaszországban vagy Spanyolországban zajlott. A pilóták számára ugyanakkor jelentőségteljes, hogy ilyen magas technikai színvonalon már csak igen kevés bajnokság található, ráadásul a sorozat bajnoka hozzájut az FIA szuperlicenszhez is. Az Euro Formula 3000 leghíresebb győztese Felipe Massa, aki 2001-es diadalát követően a Sauberhez szerződhetett, de érdemes kiemelni a túraautó vb-n szereplő Augusto Farfus-t és az idei bajnokot, Nicolas Prostot is.
| Pro és kontra |
|
|
Színvonalas műszaki tartalom, viszonylagosan költséghatékony, megszerezhető vele a szuperlicensz. |
|
|
Gyér mezőny, kevés néző, kevés helyszín, alacsony presztízs. |
World Series Formula Renault 3.5
A Formula Renault V6 és a Dallara Nissan sorozat 2004 végi egyesítésével létrejött World Series Formula Renault 3.5 Európa egyik legvonzóbb kategóriájává vált a Forma-1-be törő fiatalok körében. A sorozat kapcsot képez a Eurocup Formula Renault 2.0 és az F-1 között, hiszen a kétliteresek bajnoka elvileg szinte automatikusan indulhat a 3.5-ös mezőnyben, amelynek győztese forma-1-es tesztnapot és immáron szuperlicenszet is kap.
Az FR3.5 karosszériáját a Dallara építi a Forma-1 aktuális trendjeihez képest körülbelül egy éves lemaradással, így az idén használt versenyautón az R27-es néhány stílusjegye fedezhető fel. Az erőforrást természetesen a Renault biztosítja, a 3,5 literes motor egyedülálló módon bioetanol használatával adja le maximális, 500 lóerős teljesítményét. A versenyzők rendelkezésére áll a "push to pass" gomb, ami az extra teljesítménynek köszönhetően megkönnyíti számukra az előzést.
Az előretörés szükségszerű, hiszen a bonyolult időmérő szisztéma eredménye, hogy a hétvégéken megrendezésre kerülő két futam közül az elsőn a 8 leggyorsabb pilóta fordított sorrendben áll fel a rajtrácsra, (cserébe viszont a legjobb három bónuszpontot kap) vasárnap pedig kötelező kerékcserére is sort kell keríteni.
A sorozat az igen népszerű és ingyenesen látogatható World Series by Renault legfőbb attrakciója, így fontos szempont a nézők kiszolgálása is. Az FR3.5 magas technikai színvonalával mind a versenyzők, mind a közönség számára érdekfeszítő, hiszen a kategória élmezőnye már a Forma-1 közelében jár, sőt, egyesek közvetlenül a száguldó cirkuszba szerződhetnek.
Leghíresebb közülük Robert Kubica, aki 2005-ös bajnoki címét követően igazolhatott a BMW-hez, de hasonló utat jár be Sebastian Vettel is, miután 2007-ben vezető helyről hagyta ott a bajnokságot a Toro Rosso kedvéért. A Formula Renault 3.5 jogelődjeinek tekinthető szériák számos ismert versenyzőt adtak az F-1-nek: Marc Gené, Fernando Alonso és Franck Montagny (először) még 2 literes Nissan erőforrásokkal nyertek bajnokságot, Ricardo Zonta és Heikki Kovalainen pedig már V6-os motorral.
A World Series by Renault rendezvénysorozat 2007 óta Magyarországra is ellátogat. Jövőre várhatóan összesen 8 ország 9 versenypályáján küzdenek majd meg a pilótái, köztük a Hungaroringen, Monacóban és számos egyéb F-1-es helyszínen.
| Pro és kontra |
|
|
Gyári támogatás és F-1 tesztlehetőség a bajnoknak, rengeteg néző, magas műszaki színvonal, küzdelmet inspiráló szabályok, megszerezhető a szuperlicensz. |
|
|
Gyenge televíziós lefedettség, a GP2-be szerződés ritkán megkerülhető. |
GP2 Series (GP2 Asia Series)
A GP2 Series a nemzetközi forma-3000-es bajnokság jogutódjaként jött létre 2004 végén. Elindításának elsődleges oka az volt, hogy az F-3000 túlságosan költségessé vált, így Bernie Ecclestone, Flavio Briatore és Bruno Michel kidolgoztak egy alternatívát, ami végül az eredeti F-3000-nél is több pénzt emészt fel. A másik nyomós érv a GP2 létezése mellett az a tény, hogy a bajnokság kereskedelmi jogai nem az FIA, hanem Ecclestone-közeli cégek kezében van, így a széria létezése fontos szerepet játszott a Forma-1-ből kilépéssel fenyegető autógyártókkal folytatott tárgyalások során.
A közönség és a versenyzők számára természetesen nem a politikai játszmák miatt lényeges a kategória létezése, sokkal inkább az adottságai teszik jelentőssé. 2008 végén a GP2 az egyetlen olyan bajnokság, amely tartósan a Forma-1 betétfutamaként szerepelhet - döntően Európában, de a téli-tavaszi Asia Series révén már a Közel- és Távol-Keleten is. Kiváltságos státusza mellett műszaki paraméterei is ígéretesek, hiszen a 4 literes Renault V8 600 lóerő körüli teljesítményt garantál, így a fejlett aerodinamikát felvonultató autó pályától függően nagyságrendileg 10 másodperccel lassabb csupán, mint egy F-1-es versenygép. Jelenleg az idén bevezetett GP2/08 típusú autó van használatban, amely 2010-ig előreláthatólag csak apróbb változásokon esik át. Ázsiában az első hároméves ciklusban használt, kevésbé fejlett autók futnak.
A bajnokság a Forma-1 elsőszámú utánpótlás szériájaként aposztrofálja magát, ami helytálló megállapítás annak tekintetében, hogy az első három szezon bajnokai, Nico Rosberg, Lewis Hamilton és Timo Glock azonnal szerződést kaptak a világbajnokságban, a 2008-as győztes Giorgio Pantano iránt viszont senki sem érdeklődik. Pedig nem is kell mindenképpen megnyerni a pontversenyt ahhoz, hogy valaki a világ elitjébe kerülhessen: Heikki Kovalainen, Nelson Piquet vagy Kazuki Nakajima nem tudtak az élen végezni, mégis eljutottak a száguldó cirkuszba.
A GP2 igyekszik követni az uralkodó F-1-es trendeket, így indulásakor az autók bordázott Bridgestone gumikkal futottak, számos gyakori aerodinamikai megoldás megjelent a karosszérián és a szombati hosszabb futam pontozása is megegyezett az FIA szabvánnyal. A jellemzően a forma-1-es időmérőt követően indított futamon kötelező legalább két kerék lecserélése, vasárnap viszont mindenkinek önerőből kell a helyéért megküzdeni. A második alkalommal a szombati pontszerzők sorrendje megfordul a rajtrácson, tehát a győztes a 8. kockából rajtolhat.
A következő szezontól várhatóan ismét elindul a Forma-2, ezzel Max Mosley és az FIA a GP2 monopóliumára tör, azt remélve, hogy a jóval alacsonyabb működési költségek megrendítik a GP2 jelenleg szinte megkerülhetetlen státuszát, s ezáltal megfizethetőbbé válik a fiatalok Forma-1-be kerülése.
| Pro és kontra |
|
|
A Forma-1 elsőszámú utánpótlás kategóriája, a legmagasabb műszaki színvonal, állandó F-1 betétfutamok, a csapatok figyelik a mezőnyt, jó teljesítmény esetén esélyes az azonnali továbblépés a világbajnokságba, megszerezhető vele a szuperlicensz. |
|
|
Egyre kevésbé fenntartható költségek, a forma-1-es pilótapiac telítődése esetén nehéz helyzetbe kerülhet. Nincs garantált továbblépési vagy tesztlehetőség a bajnoknak. |
 |
|
